2010. augusztus 13., péntek

Hit Isten hihetetlen ígéretében

Te azt mondtad, tágas térre vezetsz engem.
Most öt centire lévő plafonba verem fejem.

Ne féljek, Te egészen megváltottál engem.
Mégis szenvedésed stigmája gyötri lelkem.

Biztos kézzel kivezettél Egyiptom földjéről...
Kiviszel egyszer a babiloni börtönből??

Engedelmeskedni nagyon igyekszem Neked -
ezt ígérted: "így az ördög elfut tőletek."

Szomjazom, és Hozzád futok: Te adj innom!
Forró fejem, az élő víz sem enyhíti kínom.

Végleg elfeledkeztél rólam?! Ezt mondd!!
Hát ha nem, meddig halmozódik még több gond?!

Hagyod a gonosznak, hogy elroppantsa derekam?
Így kell a feltámadni vivő halált meghaljam?

Semmit sem értek.
Már lassan nem érzek.
Fulladva várlak.
Oly rég alig látlak!

Egyetlen szó maradt.
A kín Feléd halad.
A szív Beléd olvad.
A száj már nem szólhat.

Csak ennyit.
JÖJJ!!!!!!

Keresés ebben a blogban