Ilyen vagyok

csiszolatlan.
Hogy gyémánt,
azt nem állítom.

faragatlan
deszkapad,
hol leültél,
s kipanaszkodtad
magad.

Visszatértem! :)

No, igen, ilyen is van. Igyekszem innen jelen lenni. :) Most nem verssel, egy tavaszi, kora reggeli szép emlék alapján.

Remetei Szép Anyjához 

Mamuska, bántják a kertben a fákat, szólj Bátyámnak, intézkedjen!
Mamuska, megrúgták a Buksi lábát, segíts!
Mamuska, szólj Bátyónak, tépik a Cirmit!
Mamuska!
Mamuska, gyere, hallod? Elestem!
Mamus, vérzik a lábam, gyógyítsd meg!
Édesanya, szomorkodom, mesélj valami szépet! Milyen volt, amikor Testvérem született? Szép kicsi baba volt, ugye? Megtanult hamar beszélni? És néha rosszalkodott Ő is?
Anyuci, Te igazán mindenhova követted Őt? Milyen jó, hogy nem szakadtok el sosem egymástól.

Mamuskám, szomorú a barátom, neki is meséld el!

Mamám, Mamácskám, nézd, veszekednek, csinálj valamit! Hallod?! Ölik egymást! Szólj Bátyámnak! Szedje szét őket! Békítse meg őket!
Szóltál? Ugye szóltál, Anyu? Szólj, igazán! Mindenért csak Neki szólj, Ő a legerősebb, a legokosabb, legügyesebb! De hisz ezt is Te mondtad! Ugye szereted nagyon? És engem? És Ő is, ugye? én nagyon!

Mamuci, beteg a világ, szólj Bátyámnak, Jézusnak, gyógyítsa meg!